A fa egyedi azonosítója, sorszáma

Egy adott faegyed beazonosítását szolgálja. A terepen álló fa ennek alapján egyértelműen hozzárendelhető a fakataszterben nyilvántartott adatokhoz. A fák megjelölése érdekében a helyszínen minden fára egy fajelölő címke kerül felhelyezésre abba a magasságba, amit egy átlagos méretű ember talajszintről már nem tud könnyen leszedni; nem feltűnő, de aki keresi és dolgozik vele annak talajszintről jól látható. A címke tartalmazza a fa egyedi azonosítóját, amely lehet sorszám, vagy valamilyen kód. A gyakorlati életben az egyes fákra történő hivatkozáskor ezen egyedi azonosító használatos. 

Fafaj neve

Tudományos név

A különféle élőlény fajok világszerte egységes, nyelvi eltérésektől független elnevezését a tudományos nevezéktan teszi lehetővé, amelynek a hivatalos nyelve a latin. A növényfajok tudományos nevei alapvetően (legalább) két szóból állnak, az első szó a nemzetséget jelöli, ahová az adott faj rendszertanilag tartozik, a második szó pedig a specifikus, faji megkülönböztető név. Természetesen lehet további besorolást alkalmazni, ahol a továbbiak a fajtát, változatot, nemesítéssel kapcsolatos információt hivatottak rögzíteni.

Fafaj besorolásának jogi és pénzügyi vonatkozása

A fafaj rögzítése különösen fontos azoknál a fáknál és azon területeken, ahol a fákkal kapcsolatos intézkedések jogszabályi alapon különbséget tesznek a különböző fafajok között a fakivágások, pótlási kötelezettségek, vagy akár az invazív fajok elterjedésének megelőzésével kapcsolatos intézkedések kapcsán.

Magyar név

A fajok magyar nyelvű elnevezése általában követi a tudományos nevezéktan rendszerét. A használatban lévő magyar nevek azonban tájegységenként, nyelvjárásonként eltérőek is lehetnek, így a növények tudományos meghatározására önmagukban nem alkalmasak, inkább a köznapi nyelvben használatosak. (Például: gledícsia, lepényfa.)

A fa fizikai paraméterei

A fa fizikai paramétereinek mérésével a fa föld feletti részeinek térbeli kiterjedését tudjuk pontosan meghatározni, illetve ennek alapján következtethetünk a fák föld alatti gyökérzetének méretére is. Ezen mért adatok felvétele alapvető fontosságú - többek között - a faápolási munkák előkészítésében, a favédelemi tervezésben, a faértékszámítás területén, vagy a fák által esetlegesen veszélyezetett terület lehatárolásában, kockázati besorolásában.

Optimális esetben felvételre javasolt a fa törzsátmérője, magassága, koronaátmérője és a korona kezdőmagassága. A felmérésre kerülő terepi adatok köre esetlegesen szűkíthető és bővíthető is a faápolási feladat céljától függően. Az értékek megadhatók pontosan, illetve kategóriákba soroltan is (például 20-40 cm törzsátmérőjű fák).

A fa magassága

Az adott fa gyökfőjénél, (hegyoldalon) a talajszinttől mért teljes magassága (azaz függőleges vetülete) a lombkorona legmagasabb pontjáig, méterben megadva. A fa magasságán mindig függőleges magasságot értünk. A famagasság mérése számtalan módon történhet. A magasságmérő műszerek széles választéka található meg a piacon. Megfelelő és helyes használatuk elengedhetetlen ahhoz, hogy a valósághoz legközelebb álló mért adatot rögzíthessük. A magassámérő eszközök széles választékáról a University of British Columbia oldalán is tájékozódhat. Chris Smith is összeszedte a módszereket és eszközöket a forestrytools-on.

Lejtős területen álló fa magasságát mindig a rézsű koronavonal felőli oldalon mérjük. Ferdén növekedő vagy megdőlt fa esetén famagasságként mindig a függőleges magasságot adjuk meg, amely különbözik a fa tényleges hosszától. A magasságmérés módszereiről külföldi fórumokon is olvashat.

A fa magasságának mérésére vonatkozó kiírás hiányában fakataszter készítése és legalacsonyabb áron történő versenyeztetés esetén a fa becsült magassága kerül megadásra.

Fa magassága mérhető: LiDAR adatok alapján, lézeres mérőeszközökkel, egyéb magasságmérő eszközzel, vagy becsülhető (lehetőség szerint gyakorlott szakember) számára. A fa magasságmérésének költsége a technológia, a mennyiség (fa darabszám és terület), illetve a terület szabdaltságától, sűrűségétől és bonyolultságától egyaránt függ. Ezért a famagasság méréseknek nincs egységára, és nagy darabszám esetén a pontos és drága technológiával mért értékek hibrid technológiával történő validálása után általában olcsóbb, mint az egyedi mérések, ott ahol pontos adatokra van szükség.

Favizsgálat esetén a fák adatainak pontos mérése rendkívül fontos, ugyanis a kiértékeléseknél a fa fizikai adatai kiinduló adatként felhasználásra kerülnek. Itt egy megszokott telefonos fotó körberajzolásával, vagy becsült adat használatával végzett számítás teljesen rossz eredményre, és számtalan esetben indokolatlan fakivágás meghatározásához vezet. A favizsgálatok esetén a fa fizikai adatainak mérését a technológiai lehetőségekhez mérten minél pontosabban kell elvégzeni. Itt a fák értékét is figyelembe kell venni. Míg egy történelmi jelentőségű nagyértékű fa ápolását megelőzően érdemes pontfelhő segítségével méretarányok pontosítása mellett felmérni egy fát, addig egy alacsony értékű fánál elégséges egy kézi lézeres eszközzel mért adatokból becsülni a fa fizikai adatait. Ugyanis számtalan adat nem mérhető, csak mérés közbeiktatásával becsülhető (például koronaátmérő).

A fa törzsátmérője

A fa törzsének a talajfelszín feletti kertészeti szakmában 1, erdészeti szakmában 1,3 (mellmagassági) méteres magasságában mért átmérője, cm-ben megadva. A törzsátmérő mérése átlaló segítségével történhet, amely egy speciális tolómérő eszköz. Az átlalóval két értéket, a fa legnagyobb és a legkisebb átmérőjét mérjük meg, és ebből átlagoljuk a törzsátmérő értékét. A törzsátmérőt mindig a fatörzs (mint henger) tengelyére merőlegesen mérjük.

A faápolási szakterületen a törzsátmérő mérésének magassága indokolt esetekben eltérhet, ez esetben a mérési magasság feltüntetése szükséges.

A törzsátmérőre vonatkozó adat származhat a törzskörméret visszaszámolásából is, amely mérhető a helyszínen mérőszalaggal is. A különböző növekedésű amorf fák esetén lényeges különbségek adódhatnak abból, hogy a fa törzsének körmérete a megfeszített szalag, vagy a betüremkedésekbe végigvezetett szalag adataival számolunk-e.

Törzsátmérő mérésének adatai származhatnak LiDAR adatokból is, ez esetben szintén tisztában kell lenni a technológiából származó anomáliákkal és azok következményeivel (például kalodás fa, borostyánnal befutott fa, stb.)

Favizsgálatok esetében a különböző mérésekből származó torzításokkal tisztában kell lenni!

Mérési magasság: A törzsátmérő mérési magassága abban az esetben kerül külön megjelölésre, ha a törzsátmérő mérése nem 1 méteres magasságban történik.
Ennek főbb okai általában a következők:

• a fa nem a jellemző törzsátmérőjét mutatja 1 m magasan (pl. dudorosság, vázágcsonk miatt),
• a fa törzse 1 méter alatt elágazik, ekkor az elágazás alatti méret kerül feltüntetésre,
• valamely fizikai akadály miatt nem végezhető el az adott magasságban a mérés.

Több törzsű fák törzsátmérője: az egyértelműen több törzsű fáknál a törzsátmérőket egyedenként mérjük.

Bokorfák törzsátmérője: a bokorfák esetén a törzsátmérő mérése elmarad, vagy a meghatározott cél szerint megadva kell mérni! Az egy méter magasan történő, adottságánál fogva véletlenszerű és használhatatlan, vagy félrevezető adatfelvételt (néha törzs, néha ág, néha vázág kerül be adatként) megjegyzés nélkül nem szabad alkalmazni. Ennél már az adathiány is jobb.

A bokorfák, többtörzsű fák, ferde növekedésű fák törzsátmérő mérésének módszereivel a Department of Environmental Conservation (DEC) Urban and Community Forestry (UCF) grant projects program is mélyebben foglalkozik. Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik az United States Department of Agriculture Forest Service egyik kézikönyve is. 

A fa törzskörmérete

A faiskolák 1 méter magasan mért törzskörmérettel számolnak, fakataszterben az értékét leginkább a törzsátmérőből származtatjuk kerületszámítással, cm-ben megadva. Bizonyos esetekben a fa törzsátmérőjének felmérésére is alkalmazható, különleges alakú fák esetén a buktatók figyelembevétele mellett.

A fa koronaátmérője

A fa koronaátmérőjén mindig vízszintes vetületet, átlagos mért (vagy fiktív) átmérőt értünk, méterben megadva. A koronaátmérő mérése terepi munka esetén a két jellemző (enyhén szubjektív), egymásra merőleges átmérő átlagából adódik. A koronaátmérő mérésének további pontatlanságát okozhatja a nehéz megközelíthetőség, vagy teljes megközelíthetetlenség (építmény, fal, kerítés, árok, nagyforgalmú út stb.). A koronaátmérő valóságban egy poligonnal írható le leginkább, amely true ortofotó esetén elég jól megfogható, ez esetben az átlagos koronaátmérő a négyzetméterből, vagy egy szegmentálási folyamat meghatározásával közelíthető meg leginkább. Ugyanez igaz a LiDAR, vagy pontfelhő alapú HybridRF módszerrel mért adatok esetén.

A korona kezdőmagassága

A talajszint és a fa jellemző koronaformájának alsó pontja között mért függőleges távolság, méterben megadva. A korona kezdőmagassága például akusztikus tomográffal végzett favizsgálatok kiértékelésénél, illetve tájépítészeti, favédelmi tervezés során is használatos. Sík területen sem mindig egyértelmű (például egy darab kisméretű ág, ezt követően ágmentes törzs, majd ismét ágak) itt a favizsgáló kompetenciája a meghatározó, míg a korona alatt változó talajszintek és beépítettség esetén az adat célját tekintve kell mérlegelni a mérésre vonatkozó módszert.

A fa habitusa

A fa alakja vagy formája. Minden fafajnak, fajtának megvan a jellemző habitusa, amelyet a környezet és az emberi beavatkozás befolyásolhat. Ennek ellenére nem elhanyagolható az a tény, hogy a fák alakja nem várt események, vagy emberi behatások miatt teljesen megváltozhat. A változás lehet pozitív és negatív irányú is.

Kategóriák szerint megpróbáljuk besorolni a fákat, de ritkán előfordul ettől eltérő forma is.

• Egytörzsű fa: egyetlen törzset nevelő (klasszikus) faforma.
• Többtörzsű fa: a fa a talajfelszínből kiinduló több, jól elkülöníthető törzset nevel, amelyek élettanilag egy azonos faegyedhez tartoznak. A törzsek hasonló vagy eltérő méretűek is lehetnek. A törzsátmérő mérését törzsenként elvégezzük.
• Bokorfa: gyökérnyakból vagy a talajfelszín közelében közel egyenrangú, hasonló átmérőjű törzseket tömegesen nevelő faforma. Cserjéhez (bokorhoz) hasonló megjelenésű.

Facsonk

A fa habitusa erősen csonkolt egy korábbi drasztikus visszavágás következtében. A lombkorona jelentős részét eltávolították, az adott fafajra jellemző koronaszerkezet már nem lelhető fel. Jellemzően egy magasan meghagyott törzset és erősen redukálódott koronát látunk, amelyet főként másodlagos hajtások alkotnak. A csonkolást követően kihajtott fa törési kockázata jelentős. Ezen kategória elkülönítése a faápolási, fakivágási munkák tervezése szempontjából fontos. Csonkmagasság: facsonk esetén megadjuk méterben azt a magasságot, ahol a fát erőteljesen visszavágták.

Törzspozíció

A fa törzspozícióját, azaz a fa középpontjának térbeli elhelyezkedését geokoordináták segítségével határozzuk meg, amely a földrajzi szélességet, a földrajzi hosszúságot és a földrajzi magasságot jelölő számokból áll (X,Y, Z koordináták). Alapesetben Z koordinátát nem használunk, de bizonyos felmérési módszereknél ez adottság. A Z koordináta használata esetén külön meg kell állapodni a részletekben.

Favédelmi terv

A zöldfelületek építési munkáit érintő kiviteli (kertészeti-, zöldfelület rendezési-) terv része, mely az építési területen álló fák szakszerű védelmének részleteit tartalmazza, mely az engedélyezési tervfázis előtt készül el, más szakági tervekkel összeegyeztetve.

Favédelmi zóna

A fa statikai védőzónáját, a csurgóterületet és a favédelmi területet magában foglaló védendő terület.