A faápolás egy folyamat; minden olyan beavatkozás összessége, ami a fa életképességét és környezete biztonságát hivatott szolgálni.

A lakott területek díszfái állandó törődést igényelnek. Ha a metszés „folyamatos”, akkor valószínűleg nem kell olyan drasztikus beavatkozásokat végeznünk, melyek előbb, vagy utóbb, de biztosan a fa vitalitásának romlásához, élettartamának jelentős csökkenéséhez vezetnek. Vannak időszakok, amikor az egészséges fákhoz akár egy évtizeden keresztül nem kell hozzányúlni, de rossz növekedési formák, vagy sérülések esetén mielőbbi beavatkozás szükséges. A kockázatos fák esetében pedig rendszeres beavatkozásra lehet szükség.

A jó minőségű faápolói munka után nem látható jelentős különbség a fán, annak ellenére, hogy adott esetben a teljes lombkorona mennyisége 20-25 %-kal csökkent a megfelelő helyen.

Faápolási munkák szempontjából elkülöníthető fa méret kategóriák

• Utógondozást igénylő fa: frissen telepített fa, amelyet a telepítést követően még az átgyökeresedés fázisában, támrudakkal, vagy egyéb módon biztosítva a rögzítést, ápolunk. Az utógondozás végéig kell elvégezni az indokolt koronaalakító metszéseket és utolsó fázisként a támrudak és kötözésre szolgáló anyagok eltávolítását. (Ezek fába történő „benövése” ugyanis tönkre teszi a fát.)
• Kis méretű fa és/vagy kis lombkoronájú fa: lombkorona átmérője 9 méter alatt van és/vagy a fa magassága 10 méter alatt van
• Közepes méretű fa és/vagy közepes lombkoronájú fa: lombkorona átmérője 9-12 méter között van és/vagy a fa magassága 10-18 méter között van
• Nagy méretű fa és/vagy nagy lombkoronájú fa: lombkorona átmérője 12-18 méter alatt van és/vagy a fa magassága 18-27 méter alatt van
• Extra méretű fa és/vagy extra lombkoronájú fa: lombkorona átmérője 18 métert meghaladja és/vagy a fa magassága a 27 métert meghaladja

A szakszerű faápolási munkák követelményei

A tág értelemben vett faápolási munkák elvégzése alapvetően két részre oszlik:

• Szakszerű ápoló metszésre alkalmas fák esetén: faápolás és díszfametszés (faápolási gyakorlatot igénylő, kézi fűrésszel végezhető munka)
• Szakszerű ápoló metszésre alkalmatlan fák esetén: fakivágási vagy részleges favágási munkák

• Korábban csonkolást (helytelenül ifjító metszést), vagy töréskárt elszenvedett fák visszavágása (fakivágási gyakorlatot igénylő motoros fűrésszel végezhető munka)
• Korábban csonkolt, vagy visszatört fák erős kurtító metszése (faápolási gyakorlatot igénylő kézi és/vagy egykezes ápoló fűrésszel végezhető munka)

A szakszerű ápoló metszésnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

• Nagy ágátmérőben (10 cm felett) nem végzünk metszést. Amennyiben lehet, a metszés (fafaj függvényében) korlátozódjon a 35 cm-es ágátmérőre. A nagy lombkoronát nevelő pionír fajok esetén ez 510 cm-es ágátmérőig megengedett.
• A vágások nem érinthetik a 10 cmes ágátmérőnél nagyobb ágakat, mert ott már a gesztet érinti a vágás, és a biokémiai gyógyító folyamat nem érvényesül. Ez a fa sérülési pontjává válik, mely ellen vagy sikerül védekeznie a gombafertőzést betokozásával, vagy egyenes út vezet a pusztuláshoz. Minél nagyobb a helytelen vágási felületek aránya és minél puhább a fafajta, annál rizikósabb a védekezés. A túlzott metszések a vitalitás gyengülésével és a fa belső egyensúlyának felborulásával járnak együtt. Ilyen esetekben a külső negatív hatásokkal szemben védtelenebbé válnak: gombafertőzés, rovarkár, szárazság, hősokk stb.
• A lombkorona maximum 2030%-a távolítható el a metszés során, és ez nem a teljes lombkorona redukcióját, hanem a hajtások, gallyak, vesszők összesített mennyiségének százalékos „ritkítását” jelenti.
• A törzs futásával egy síkban nincsenek metszések, azaz nem palástsíkra metszünk; metszésnél a védekezési zónák ismerete és figyelembevétele fontos.
• A fák ágai nem kerülhetnek csonkolásra.
• A száraz ágakat az alábbiak szerint távolítjuk el a lombkoronából:
  • Közlekedéssel érintett területeken max. 2 cm-es ágátmérő felett minden száraz ág levágandó.
  • Közlekedéssel ritkán (karbantartók) érintett területeken száraz ágak eltávolítása 3-5 cm ágátmérő felett.
  • Teljesen kieső (például bozótos) részeken a száraz ágak eltávolítása nem indokolt.
• A metszés során eltávolítandók a fagyöngy és a fakín.
• Minden futónövény (például borostyán) a metszés során eltávolítandó, tápanyag utánpótlása megszüntetendő, vagy visszavágandó egy kordában tartható szintig. (A borostyán a kapaszkodó gyökereivel, léggyökereivel kapaszkodik a fa kérgébe, ezért célszerű elvágni a növényt a föld közelében, majd egy év múlva leszedni a fáról. Ekkor a kapaszkodó gyökerek már elhaltak, így könnyebb leszedni.)
• A kockázattal járó megrepedt, gombás, korhadt ágak, átmérőtől függetlenül, metszés során eltávolítandók, de a védekezési zóna megtartása mellett „kabátakasztó” meghagyása és későbbi levágása szakmailag indokolt lehet. Kivitelezése megállapodás alapján történik.
• Épített környezet védelme érdekében a teljes lombkorona 1020%-a távolítható el, amely beleszámít a fa metszése során összesen eltávolítható % arányba.
• Meglévő koronabiztosítás estén annak feszességét/lazaságát és egyéb körülményeit ellenőrizni kell, de hozzányúlni csak a felelősnek, vagy annak felhatalmazása esetén szabad.

A metszés időpontja

Az év során két, akár több hétig tartó időszakban semmi esetre sem szabad a fákon koronametszéseket végezni:

• kora tavasszal a rügyfakadás és lombhajtás idején, valamint
• ősszel a lombszíneződés és lombhullatás időszakában.

A fák ezen két időszak alatt a legérzékenyebb és legesendőbb fázisukban találhatóak, amikor a külső beavatkozásokkal igen rosszul tudnak megbirkózni.

Amennyiben a faszövet a nyugalmi időszakban sérül meg, akkor a fának a védekező mechanizmusa nincs működésben, emiatt a vágási sérülések mindaddig védtelenek maradnak, míg az élettani folyamatok koratavasszal be nem indulnak. Ezzel megnövekszik annak a veszélye, hogy háncs-, kambium- és a szövetek nagyobb területei halnak el, és a fát egy gombafertőzés támadja meg.

Fabiológiai nézőpontból a lombos fáknál a nyári metszést kell előnyben részesíteni a téli metszéssel szemben.

• Nyáron rögtön működésbe lépnek a fára jellemző védekező mechanizmusok, melyek a sérült rész szöveteit a levegő beáramlásától és a kórokozók (korhadást okozók) behatolásától megvédik.
• A vágás helyén késés nélkül elkezdődik a faseb képződése, hogy a sérülést a lehető leggyorsabban benője (új sejtekkel befedi).
• Mivel a fa éppen az újabb tartalék anyagok létrehozásának fázisában van, kevesebb utóhajtást hoz, mely által a kívánt fényellátottság is hosszabb ideig tart.
• A vágási felületek sokkal kevésbé, vagy egyáltalán nem nedvedzenek. A nedvedzés tápanyagveszteséget okoz a fának, és kiváló táptalajként szolgál a korhadást okozó kórokozóknak (például penészgombáknak).
• Rendszerint a vágási/metszési beavatkozások szelídebbek, mivel minden egyes eltávolított ággal láthatóvá válik a fényellátottság megnövekedésének mértéke.

Kismértékű, összevont faápolási munkák

Ezekben az esetekben, az egy-egy fára eső munkavégzés rövid ideig tart, (5-30 perc), tehát egy munkanapba akár több tíz fa kezelése is beleférhet. Az ilyen munkák napidíjon történő elszámolása ajánlott mivel, egyes fákra külön az ár észszerű keretek között nem kalkulálható.

• Kisméretű fák esetében: metszést, (alakító, indító metszés; száraz, sérült, beteg ágak levágása)
• Közepes, nagy, extra méretű fák esetén: egyegy letört, balesetveszélyes, száraz ág levágása/eltávolítása; fagyöngy, fakín eltávolítása; futónövények eltávolítása a fákról.

Fakivágási vagy részleges favágási munkákra vonatkozó követelmények

Korábban csonkolást szenvedett, vagy visszatört lombkoronájú, másodlagos hajtásokból megújult, de a vágásfelület alatt (vagy korábbi törés alatt) visszakorhadó „másodlagos koronaalappal” rendelkező fák ismételt visszavágása a korhadással érintett részek alá, vagy éppen fölé, szakmai döntés alapján végzendő. Azon korábban csonkolt, vagy visszatört fák, amelyek megfelelő mértékben meg tudták erősíteni „másodlagos koronaalapjukat” és visszavágásuk nem indokolt, erős metszésben kell, hogy részesüljenek a sérült keresztmetszet letörésének kockázatát minimalizálva. A metszés szintjét az új „koronaalap” állapota határozza meg.

A fakivágás a teljes fa szakszerű kivágására vonatkozik, ahol követelmény, hogy a fa kivágása nem járhat sem az épített környezet, sem a fa körül lévő növényzet sérülésével. Legtöbb helyen a fa daraboló kitermelésével lehet számolni. A kivágási munkák részét képezi a levágott anyag mozgatása és igény szerinti elszállítása is.

Gallyaprítás

Maximum 10 cm átmérőig, saját munkavégzés eredményéből adódó gallyak aprítását vállaljuk. Az apríték, a minőségétől függően komposztnak vagy mulcs helyett helyszínen felhasználható. Igény esetén elszállítjuk.

Tuskómarás

A tuskómarás a fa vagy nagyobb gyökérzetű cserje talajtól számított 30 cm-es mélységben való eltávolítását jelenti. Amennyiben a tuskó helyére nem telepítenek nagyobb növényt, csak például gyepesítenek, akkor akár az 5 cm-es marási mélység is elégséges lehet, amely megoldás költséghatékonyabb.

Ha egy kivágott fa helyére tervezünk új fát telepíteni a tuskómarás nem elengendő, hiszen a gyökérzóna fejlődéséhez megfelelő méretű ültetőgödörre és talajjavításra van szükség, ehhez pedig már árokásó munkagép szükséges.

Sebkezelés

Társaságunk a metszések során keletkező sebekre sebkezelést nem alkalmaz, tekintve, hogy az annak kedvezőtlen hatásai jelentősebbek a kedvezőknél. Ugyanezen elvet az Európai fametszési szabvány is megerősíti. Ugyanakkor a fákon balesetek során keletkező mechanikai sérülések sebkezelő anyaggal történő kezelését támogatjuk és alkalmazzuk.