Fakataszter készítésére, követelményeire vonatkozó jogszabály vagy szabvány Magyarországon ezidáig nem született. Társaságunk a saját szakmai tapasztalatok alapuló metodika kidolgozása mellett az osztrák fakataszter szabvány (ÖNORM L 1125, Kiadva: 2011-08-01) egyes útmutatásait adaptálta a fakataszter adattartalmának, követelményeinek kidolgozása során.

A fakataszter tárgya

A fakataszter egy olyan leltár, amelyben a fák dokumentálása egyértelműen beazonosítható és rendszerezett módon történik.

Egy faállomány kezelési platform pedig lehetővé teszi az állapotváltozások, beavatkozások nyomon követését. Ezek lehetnek összefüggő rendszerek, de lehetnek egymástól függetlenek is.

A fakataszter a faállomány-gazdálkodás alap adatbázisa, és lehetőséget biztosít a zöldvagyon meghatározására. A fakataszter alapvetően hozzájárul a faállomány életképes és biztonságos fenntartásához. A fafelmérés, favizsgálat, valamint a fákat érintő beavatkozások szisztematikus dokumentálása lehetővé teszi a fa állapotának, környezetre gyakorolt kockázatának nyomon követését, és károkozás esetére megfelelő bizonyítékot szolgáltathat.

A kockázat értékelése, a veszélyes fa kiszűrése, a kataszteri munkák során kulcskérdés, hiszen nem favizsgálat történik, csupán egy pár perces előszűrés. A fakataszter nem feltétlen ad faegyed szinten mély válaszokat a fa előéletére és megtarthatóságára vonatkozóan.  Adhat, de ennek a típusú kataszternek a legmagasabb a szakember- és időigénye. Különböző tartalom mélységgel és különböző pontossággal készülhetnek a kataszterek, mindig a célt kell szem előtt tartani (és persze a rendelkezésre álló költségvetést). Nagy tapasztalattal rendelkező szakértő képes gyors, és megfelelő következtetést levonni, esetleg a szükségesnek tartott további vizsgálatokat, valamint a javasolt intézkedéseket kiírni. 

A fakataszter révén lehetőség nyílik többek közt a fák térbeli pozíciójának, fajának, méretének, egészségi állapotának, értékének, kockázatának és a faápolási beavatkozások meghatározására. Minél komolyabb és mélyebb a fakataszter adattartalma, az annál inkább szolgálhatja a faállomány-gazdálkodás optimális és költséghatékony tervezését. A fakataszter azonban akkor fog csak valódi értékkel bírni, ha a benne lévő adatok naprakészen tartása mellett további munkák alapját képezi, cselekvési tervek meghatározásával, és hosszú távú stratégia kialakításával.

A legtöbb fakataszter nem alkalmas arra, hogy építési tervezés alapjául szolgáljon, mert ahhoz általában nem elég pontos a fa térképen történő elhelyezése. Azonban megfelelő térképi pontosság esetén akár építési, favédelmi tervezés céljára is felhasználhatók a fakataszteri adatok egy beruházás, építési tevekénység előkészítése során.

A fakataszter a faállomány adatainak statisztikai feldolgozását is lehetővé teszi. Adatbázisként szolgálhat árajánlatok és szerződések műszaki tartalmának korrekt összeállításhoz, a faápolási munkák megszervezéséhez.

A fakataszter árát a pontosság determinálja, mind térinformatikai rendszerben történő elhelyezés tekintetében, mind a felhasznált műszerek, valamint a szakemberek tapasztalatának vonatkozásában is. Ebben Társaságunk szakmai útmutatásával, a kockázatok és lehetőségek feltárása mellett a Megbízónak kell döntenie.

A fakataszter követelményei

A fakataszter létrehozásának alapkövetelményei a következők:

• fakataszter adattartalmának meghatározása
• az adathasználat céljának meghatározása
• az adatok pontosságának, vagy a mérési technológiának, eszközeinek meghatározása
• felmérési terület kijelölése, térképi ábrázolása
• térinformatikai szoftver alkalmazása.

A fakataszter adattartalma

Adat tulajdonjog tisztázása

A fakataszter felvételére számos térinformatikai rendszer áll rendelkezésre, amelyből nem sok pontos felmérésre alkalmas van. A program, amiben rögzítésre kerül természetesen számít, mindegyiknek megvan a maga előnye és a gyengéje is.

Tisztázzuk a munka megkezdése előtt, hogy a felvett adatok kinek a birtokában lesznek, ki és hogyan használhatja azokat, illetve mennyire kompatibilis a választott alkalmazás más, már korábban is alkalmazott rendszerrel.

Alapadatok 

A fakataszter faegyedek, fasorok, vagy faállományok nyilvántartását szolgálja, az adatfelvétel két különböző módja eszerint a következő lehet:

• Faegyed alapú: minden egyes faegyedet rögzít egy adott területen belül (például minimum törzspozíció mellett).
• Faállomány alapú: a fákat állomány szinten, csoportosan rögzíti egy adott területen belül, meghatározott szempontok szerint (például karakterfajok megadása mellett). Ez az egyed szintű faállománykezelést nem teszi lehetővé.

A fakataszterben az élő fák felvételezése mellett lehetőség van a kiszáradt fák, és már korábban kivágott, meghagyott tuskók rögzítésére, potenciális fahelyek meghatározására is. A fakataszterben folyamatosan célszerű rögzíteni a kivágott és újonnan telepített fák általi állományváltozás adatokat.

Külön megállapodásban kell rögzíteni azt, hogy mely adat milyen időintervallumonként kell, hogy frissítésre kerüljön. Ezt a helyszín, a kockázat és az adatok várható változásának ideje és annak költség-haszon elemzése határozza meg alapvetően.

A kataszteri felmérés során a következő minimális alapadatok felvétele elengedhetetlenül szükséges:

• Fa megjelölése egyedi azonosítóval (helyszínen javasolt fajelölő címke alkalmazása)
• Fa egyértelmű térbeli azonosítása (faegyed esetén törzspozíció, állomány esetén területi lehatárolás)
• Fafaj (ahol ennek törvényi következménye van) vagy legalább nemzetség meghatározása (tudományos és magyar név)
• Fa törzsátmérője (mérési módszertan feltüntetése mellett)
• Felmérést végző személy neve
• Felmérés időpontja

A kataszteri felmérés során rögzítésre javasolt optimális adattartalom (amelyek részben már a favizsgálat tárgykörébe tartoznak):

• Fa fizikai méretei (törzsátmérő, famagasság, koronaátmérő, korona kezdőmagasság)
• Fa habitusa (egytörzsű, többtörzsű, bokorfa), facsonk (igen/nem)
• Szemmel látható faállapot (5 fő kategória, lásd külön fejezetben)
• Műszeres favizsgálat típusának meghatározása (lásd külön fejezetben)
• Faápolási feladatok kiírása (lásd külön fejezetben)
• Beavatkozási prioritás (lásd külön fejezetben)
• Faérték (legalább 3 fő kategória, lásd külön fejezetben)
• Faápolási munkaidő igény meghatározása
• Keletkező faanyag és gally/apríték mennyiségének becslése
• Fénykép (esetleg fényképek) a fáról

A fákra vonatkozó részletes adatok köre bármilyen szakmai tartalommal tovább bővíthető a Megrendelői igény szerint (például veszélyeztetett objektumok meghatározása, fa életterének értékelése, fahely típusa, fiatal fák támrendszerének ellenőrzése, fa megközelíthetősége stb.).

A fakataszterben nyomon kell tudni követni azt, hogy az adatfelvételezést, favizsgálatokat, beavatkozásokat ki és mikor végezte el. Az adatokat időrendi sorrendben előre haladva egyértelmű módon kell rögzíteni, és minden adatbevitelnél, adatmódosításnál fel kell tüntetni a rögzítő személyét. Az ideális fakataszter az átvezetett módosításokat, vagy új adatok feltöltését saját rendszerében visszakövethető módon, naplószerűen, felhasználók szerinti rögzíti.

A fakataszterben nyilvántartott adatokat felméréssel és adatrögzítéssel rendszeresen frissíteni kell. A fakataszter érvényességi ideje mindig egyedileg kerül meghatározásra egy megbízás során, általános esetben ez 1-2 év. A fakataszteri adatok naprakészen tartásáért a Társaságunk erre vonatkozó megbízás esetén felelősséget vállal.

A fakataszter adattartalma mindig egyedileg kerül meghatározásra adott megbízás alapján. A konkrét cél és feladat megismerését követően határozható meg a kataszterezés során rögzítésre kerülő optimális, esetleg minimális adattartalom, amelyekről a szakmai iránymutatásunk mellett a Megbízó dönthet.

Favizsgálati adatok

A fakataszteri felmérés során kijelölésre kerülhetnek azon faegyedek, amelyek megítélése alaposabb favizsgálatot, illetve speciális szaktudást igényel. A favizsgálatok végrehajtása és szakmai dokumentálása – jegyzőkönyv felvétele mellett – egy Magyar Mérnöki Kamara által meghatározott, megfelelő gyakorlattal rendelkező favizsgáló és faápoló szakmérnök bevonásával történik. A szakértő felelőssége annak a megállapítása, hogy milyen típusú favizsgálat elvégzése szükséges. Minden favizsgálat szakmai következtetéssel jár.

A fakataszterben minden esetben rögzíteni szükséges az elvégzett a favizsgálatokat, a vizuális és műszeres vizsgálatot egyaránt. A favizsgálati dokumentációt a fa egyedi azonosítójához - sorszámához - rendelve kell feltölteni. Rögzítésre javasolt részletes adattartalom a statisztikai kiértékelési igény függvényében határozható meg, minimálisan javasolt: a vizsgálat időpontja, a vizsgálatot végző szakértő neve, a vizsgálat eredménye, beavatkozási prioritás, következő favizsgálat javasolt időpontja.

Faápolási intézkedések adatai

A fakataszterben minden esetben rögzíteni szükséges az elvégzett faápolási intézkedéseket (például metszés, növényvédelem stb.) és fakivágásokat. Rögzítésre javasolt adattartalom: kivitelező neve, elvégzett intézkedés leírása, időpontja, szakmai ellenőr és teljesítést igazoló neve.

Az elvégzett faápolási intézkedéseket követően a fák egyes alapadatainak módosítása is szükségessé válhat. Ennek megítélésére favizsgáló szakember bevonása szükséges. Ilyen például a fák kockázati besorolása, amely egy faápolási feladat megfelelő kivitelezését követően lényegesen kedvezőbb megítélést kaphat, továbbá a fa állapota. Ezen állapotváltozások kataszterben történő átvezetése is feltétlenül szükséges az aktuális és érvényes adattartalom érdekében.

Rendkívüli események során tett intézkedések adatai

Rendkívüli esemény során, amely vélhetően a faállomány károsodását okozta, a fakataszter felülvizsgálata válhat szükségessé. A fákban keletkezett kár mértékét meg kell vizsgálni, javaslatot és intézkedést kell tenni faápolási, illetve veszélytelenítési munkák elvégzésére. Ezen adatok kataszterben történő rögzítése is szükségszerű.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

• Abiotikus tényezők által okozott károk, például földcsuszamlás, extrém időjárási körülmények (erős szél, özönvízszerű esőzés, ónos eső, stb.)
• Emberi beavatkozás, amely érinti a faállományt, mint élő rendszert (fakivágás, takarást biztosító építmények elbontása, stb.) vagy az egyes fák védelmi zónáját, gyökérzetét (építési tevékenység, árokásás, tereprendezés, rendezvények stb.).

Favédelmi terv és megvalósulásának adatai

A fakataszterbe a favédelmi tervet és a favédelmi szakfelügyelet során keletkezett dokumentumokat fel kell tölteni, valamint szükségessé válhat a fákat érintően keletkezett további dokumentumok csatolása is (például építési napló kapcsolódó bejegyzései, helyszíni fotók, stb.). A favédelmi adatlapokat - amennyiben készült - az adott fához sorszám szerint csatolva is fel kell tölteni a fakataszteri adatbázisba.

A favédelmi tervvel kapcsolatos követelmény, hogy az érintett fák favédelmi zónája megjelenítésre kerüljön. A favédelmi zónák a fakataszterben rögzített fizikai alapadatokból automatikusan generálhatóak és ábrázolhatóak (normál faalak esetén). Ez a favédelmi tervezés előkészítéséhez hatékony segítséget nyújt. A különleges faalak esetén pedig (például többtörzsű, ferde növekedésű, villásan elágazó, eltérő növekedési erélyű fáknál) a zónák egyedileg kerülhetnek meghatározásra. Emellett feljelölhetőek a kivitelezéssel érintett favédelmi zóna szakaszok is.

Felmérési terület kijelölése

A területi lehatároláshoz szükséges adatszolgáltatások a következők: az ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számok, geodéziai helyszínrajz és Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináták vagy geokoordináták.

A felmérési terület pontos kijelölése két módon történhet:

• Geodéziai felméréssel és helyszíni kitűzéssel, vagy
• Megbízó és Társaságunk által közösen tartott helyszíni bejáráson.
   

Ez utóbbi során a Megbízó jelöli ki a felmérési terület határvonalait saját felelősségére, ez esetben a Társaságunk a jogi telekhatár és a kijelölt terület határvonalainak pontosságáért nem vállal felelősséget. A Megbízó által kijelölt felmérési határvonal a térinformatikai térképen is megjelölésre kerül.

A felmérési terület határán kívüli törzspozícióval rendelkező fák felmérésére csak külön erre irányuló megbízás alapján kerül sor. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a felmérési területen kívül eső, felmérési határ mentén álló, ún. szomszédos fák is jelenthetnek esetleges kockázatot a felméréssel érinett területre (például ágleszakadás, fakidőlés által), illetve ezen fák favédelmi zónája átnyúlhat a felmérési területre (például építési tevékenység esetén lehet jelentősége). A felmérési határvonalon kívüli 1 méteres sávban álló szomszédos fák kataszteri felvétele, azok közvetlen közelsége miatt felvétele minimálisan ajánlott.

Helymeghatározás pontossága, térinformatikai szoftver alkalmazása

A helymeghatározás a törzspozíció és fa összekötése, azaz a geodéziai felmérés eredményeként meghatározott GPS koordináták és a helyszínen álló fa egymáshoz rendelése.

A digitális kataszter készítése során a fák törzspozíciójának elhelyezése valamilyen térinformatikai szoftver segítségével egy, a programba beilleszthető térképen történik. A térképi alap lehet Google maps, vagy bármilyen ingyenesen elérhető, szabad felhasználású térkép. Ezek felhasználása azonban sok esetben gyenge minőségük miatt érdemtelen. Legélesebb és legjobban használható térképalap egy true orthofotó. Ezek a légi fotók alapján készülnek, a föld felszínét ábrázolják egy adott méretarányban.  Ez alapján különféle térinformatikai rendszerek – így a digitális fakataszterek képi háttérinformációiként szolgálnak. 

A fa törzspozíciója Google térkép alapján, több méteres pontatlansággal helyezhető el, ráadásul maguk a térképek is torzítanak. Szubméteres, vagyis méter közeli pontosságról csak georeferált orthofotó esetén beszélhetünk. Ha megvannak a megfelelő viszonyítási pontok, akkor hozzávetőlegesen méteres pontossággal a fák kézi kijelöléssel, a helyszínen egy tablet/telefon használatával lejelölhetők. Egy ilyen alapokra épülő kataszter azonban még mindig nem alkalmas beruházások (parkolók, utak) tervezésére, ehhez pontosabb jelölés szükséges.

Pontosabb térképi fa elhelyezést, LiDAR, vagy video alapú felmérés pontfelhőiből kapott adatok adnak a fákról. A geodéziai szintű felmérés is jó, de itt is figyelni kell a mérés módszertanára, aminek pontatlan meghatározása nagy eltérésekre ad lehetőséget. Ezen adatok feldolgozása számos módon lehetséges, a módszereket, és az azokkal járó hibalehetőségeket is jó megismerni. A LiDAR alapú felméréssel - ami lehet légi vagy földi - megfelelő körülmények között, (lombtalanállapot, nem túl zárt állományban stb.) 30 cm -es pontosság is elérhető. Erre akkor is szükség lehet egy fakataszter esetén, ha ebből tervezni is szeretnének a közeljövőben. Egy ilyen pontossággal készülő fakataszter ára, többszöröse is lehet egy kézzel elhelyezett törzspozíciókat tartalmazó kataszterhez képest. A kataszter árát többek között jelentősen befolyásolja a felvételezett adatok mennyisége, és azok pontossági igénye.

A pontossági igények és ezek következményei feltétlenül tisztázandók a munka megkezdése előtt. Egy analóg katasztert – excelben, papíralapon (amelyet Társaságunk annak gyengeségei miatt nem vállal) - teljesen más célokra tudunk használni, mint egy „közepes” adatmennyiséggel rendelkező szubméteres pontosságú térinformatikai rendszerben rögzített változatot. Ugyanígy egy LiDAR alapon felvételezett, és például a fa környezetében található kockázati elemeket megnevező, fajta tulajdonságokat felsorakoztató kataszter sokkal több szakma számára lesz felhasználható. Mindig rögzítsük az elérni kívánt célt, mert ez fogja meghatározni a felvételezés módszerét.

Megőrzés

A fakataszterben nyilvántartott minden adat, adatváltozás és csatolt dokumentum (a rögzítés időpontjától) 10 évig kerül megőrzésre elektronikus formában Társaságunknál. Adatfeltöltésre és adatmódosításra kizárólag a Társaságunk jogosult.

Érvényességi és felülvizsgálati idő

A fakataszter érvényességi ideje mindig egyedileg kerül meghatározásra egy adott megbízás során, ez általános esetben 3-5 év közötti időintervallumra tehető. Emellett évenkénti állomány szintű felülvizsgálat, és a szükséges helyeken egyed szintű kiegészítő vizsgálatok elvégzése a fák környezetükre gyakorolt veszélyeztetésének alacsony szinten tartásához elengedhetetlen.

A favizsgálatok érvényességi idejét a favizsgáló jelöli ki minden esetben, ennek időpontja a favizsgálati dokumentációban és a kataszterben is rögzítésre kerül az adott fához rendelve. A favizsgálatok érvényességi ideje általában 3 hónap és 3 év közé tehető.

Faállomány szintjén is meghatározhatóak különböző felülvizsgálati kritériumok, például bizonyos törzsátmérő nagyságot elérő fák esetében, vagy kiemelt forgalmú területeken álló fák esetében gyakoribb felülvizsgálat előírása lehet indokolt.

Az adatok érvényességének további feltétele, hogy rendkívüli esemény az érvényességi időn belül nem következett be. Illetve, ha bekövetkezett, a rendkívüli eseményeket követő soron kívüli felülvizsgálati munkák elvégzésre kerüljenek.
A rendkívüli eseményeket követő soron kívüli fakataszter felülvizsgálati és favizsgálati munkákra Megbízótól külön megbízást kell kapjunk.

Felelősség

A fakataszterben nyilvántartott adatokért és a favizsgálati eredményekért, az adatok érvényeségi idején belül felelősséget vállalunk, a vis-maior helyzetek kivételével.

Ugyanakkor fontos rögzíteni, hogy a fák élőlények, és folyamatos változásban lévő szervezetek, emiatt nem szűrhető ki 100 %-os biztonsággal minden kockázat, azonban a kockázati szint alacsonyra hozható megfelelő szakmai odafigyelés mellett.

Itt fontos megemlíteni, hogy ha a kockázati szintet a minimumra törekszünk csökkenteni, akkor nagyobb volumenben szükséges a fa állapotáról átfogóbb képet adó műszeres-, illetve magasban végzett favizsgálat alkalmazása, ez pedig jelentősebb anyagi ráfordítást igényel.