Szemrevételezés

A vizuális vizsgálat első megközelítés alkalmával földről szemrevételezéssel történik, amely nagy lombkoronájú fák esetén előzetes eredményhez vezet. A vizuális vizsgálat szükség esetén kiegészíthető magasban végzett vizsgálattal is, kötéltechnika vagy emelőkosaras autó segítségével. Erre akkor van szükség, ha nagy értékű, vagy nagyméretű és jelentős kockázattal bíró fa faápolási lehetőségeit akarjuk meghatározni. Ugyanakkor ennek jelentős munkaideje és anyagi terhe sok esetben úgy csökkenthető, ha a jogi, vagy munkaszervezési kötöttségek ezt megengedik, hogy a magasban végzett vizuális vizsgálat egy korábban alulról meghatározott faápolási munkával egybekötve a favizsgáló szakember művezetése mellett valósul meg. A vizsgálat során rögzítjük a látható fahibákra és sérülésekre utaló jeleket a gyökérnyak és gyökérzet körül, a törzsön, koronaalapban és a koronában. Fák vizuális felmérése nem, vagy csak részeredményt produkálva lehetséges abban az esetben, ha a fa futónövények által jelentősen benőtt. Ilyen esetben a futónövények eltávolítása után, jó esetben azzal egyidőben újra vizsgálandó a fa a szakmailag helytálló végleges következtetés érdekében.

A műszeres vizsgálattal elérhető, és el nem érhető válaszok arányát eddigi tapasztalataink alapján a fák többségénél nem, míg kisebb részüknél részeredményként, és még kisebb hányaduknál pedig egyértelmű következtetésre lehetett használni. Ezek tudatában a műszeres favizsgálatot azokon a helyeken javasoljuk, ahol nagyon nagyméretű fa áll, vagy közepes a mérete, de nagyon magas a fa környezetére gyakorolt esetleges kockázata. Ezen felül a matuzsálem és történelmi, vagy egyéb szempontból különleges jelentőséggel bíró magas faápolási költségvetéssel terhelhető fák esetén.

Minden favizsgálat szakmai következtetéssel jár, amely általában:

• magasban végzett favizsgálat
• újabb (más műszerrel végzett) favizsgálat
• szakmai határozatra történő kiírás, annak típus szintű meghatározása mellett, előnyök és hátrányok ismertetésével abban az esetben, ha műszeres vizsgálat elvégzése sem javítja a fával kapcsolatos döntéshelyzetet (nincs rá megfelelő vizsgálati módszer)
• fakivágás prioritás szerint
• faápolási beavatkozás prioritás szerint
• a fa érdekében annak környezetére vonatkozó javaslat
• a faápolás szükségtelenségének megállapítása

MŰSZERES FAVIZSGÁLATOK

Gyökérstabilitás vizsgálat

Dinamikus vizsgálat
Ez a vizsgálat a fa kidőlésének kockázatát vizsgálja. A korábbi építési munkákhoz köthető (járda, út, csatorna, stb.) gyökérsérülések vezetnek legtöbb esetben
fakidőléshez. A dőlés történhet hirtelen, építési munkák után rövid időn belül (például első nagyobb vihar alatt), vagy évekkel az építési munkák befejezés után. Utóbbi esetben az építés során megsérült gyökerektől induló korhadás lehet a felelős, míg a hirtelen kidőlés esetében a jelentős gyökérveszteség azonnali stabilitásvesztéséhez vezethet. Amennyiben a vizuális vizsgálat során a fa kidőlésére utaló konkrét jelek (megdőlés, talajrepedés) nem fedezhetőek fel, a kidőlés veszélye - a gyökérnyaknál erősen megvastagodott egyedek, és a villás elágazással rendelkező tuskósarjak esetében - kis mértékű, de el nem
hanyagolható kockázatra figyelmeztetnek. Ezek kiszűrésére a dynaroot rendszerrel végzett gyökérstabilitás vizsgálat elvégzése indokolt. A fák kidőlése
talajból (farontó gombák gyökérzeten keresztül) történő fertőzéssel és a gyökérzet visszakorhadásával is bármely fa esetén lehetséges. Ennek kockázata
marginális, ezért a gyakorlatban annak ára miatt nem életszerű minden fán műszeres gyökérvizsgálatot végezni.

A műszeres gyökérstabilitás vizsgálat javasolt ott, ahol:

•  frissen, nagymértékben sérült gyökerek fedezhetők fel bármely okból a fa védelmi zónáján belül, amely alapján a fa gyors kidőlése potenciális kockázat
• ha korábban, akár kisebb mértékben vastag (d>3cm) gyökerek sérülhettek a talajszint alatt végzett bármely munka során
• ha a fa közelében másik fa, vagy fák dőltek ki a gyökereket érintő károsodás miatt (gombafertőzés, talajvíz/belvíz hatása stb.) ha a fa nagy méretű, vagy kidőlése esetén a potenciális kár elfogadhatatlan mértékű

Kellően szeles időjárás esetén a fa stabilitásának vizsgálatához a szél által okozott természetes terhelést használjuk. A fa a törzs, a főbb és kisebb ágak, a
gallyak és (nyáron) a levelek által alkotott bonyolult rendszer. Ha nem a törzs kapja a terhelést, akkor ez a rendszer kimondottan megjósolhatatlan, kiszámíthatatlan módon kezd viselkedni, egy kaotikus ingához hasonló módon. Ennek eredményeképp nincs közvetlen összefüggés a szélterhelés (szélsebesség) és a fa azonnali válasza között, vagyis a terhelés és a törzs dőlése nem állnak korrelációban. Szeles időben a fák viselkedése nagyon érzékeny a kezdeti feltételekre. Létezik azonban egy jól definiálható kapcsolat a szélsebesség és a fa dőlése között, ami egy összetett kapcsolat, nem egy azonnali ok-okozati helyzet. Az ilyen rendszerek értékelésének egyik módszere a statisztikai paraméterek használata egy hosszabb időintervallumon. Egyetlen pillanatban sem létezik azonnali összefüggés a szélsebesség és a törzs dőlése között. Azonban van összefüggés ezek átlagai és más, hosszabb idő alatt megfigyelhető statisztikai változók között. A DynaRoot mérési elrendezése ezt a statisztikus összefüggést használja ki. A biztonsági faktor (Safety Factor, SF) számításakor a szél nyomását használjuk és a statisztikai paramétereket. Mivel egy tangens függvénnyel leírható összefüggés van a szélnyomás és a fa dőlése között, a kritikus szélnyomás meghatározható a görbékből. Ez a kritikus érték használható a biztonsági faktor kiszámításához. (forrás: fakopp.com)

Húzásvizsgálat
Az értékelés menete: A német tapasztalatok alapján az erő és dőlés valamennyi fa esetén azonos görbe mentén történik, ha a döntéshez szükséges erőt relatív skálán ábrázoljuk. Ezt felhasználva jó becslést adhatunk a gyökérzet kifordításához szükséges erőre. Az alkalmazott erőt alacsony értéken kell tartani, hogy maradandó károsodást se a fa törzsében, se a gyökérzetben ne okozzunk. Ez biztosítható akkor, ha a dőlésszög nem haladja meg a 0,2 fokot. Így a húzó vizsgálat biztonsággal roncsolás-mentes. A meghatározott dőlési erő a szél okozta terheléssel kell összevetni. A szélteher számításához ismerni kell az adott területre vonatkoztatható maximális szélsebességet, a korona területét, a korona középpontjának magasságát és a fafajtól függő ellenállás tényezőt. (forrás: fakopp.com)

Az akusztikus tomográffal végzett vizsgálat (töréskockázat) vagy „Fakopp”

A fák eltörésére vonatkozó kockázat akusztikus tomográffal (Fakopp 3D) vizsgálható egy méréssel, csupán egy keresztmetszeten. A fákon végzett vizuális vizsgálat, majd a rizikós helyeken műszerrel megerősített mérés az, amely alapján egy fa gyenge keresztmetszeteit statikai szempontból elemezni lehet. Ehhez a fákat vizuálisan részletesen fel kell mérni, a szemrevételezési eljárás szerint. Az alapos vizuális vizsgálat után lehet következtetni arra, hogy a fákon hány helyen, és milyen keresztmetszeten érdemes akusztikus favizsgálatot elvégezni. A munkavégzés során azonban előfordulhat, hogy a favizsgáló a korábbi feltételezései megerősítésére vagy, ha hatérérték közeli eredményeket kapott, akkor további keresztmetszeten is végeznie kell vizsgálatokat. Mivel a tomográf a hang terjedési sebességét méri, ennek értelmezését kell megtanulni, és minél több esetleges méréssel kapcsolatos típushibát megismerni, és kezelni a helyes következtetés érdekében. A tomogram hozzá nem értők, vagy nem megfelelően képzett szakemberek számára félrevezető is lehet. Részinformációként kell tekinteni rá, amely a szakembert segíti a döntés meghozatalában.

A tomogram értelmezése a fejlesztő kiírása szerint

• Zöld: egészséges szövet
• Sárgán át a pirosig: korhadt szövet
• Kék: üreges, vagy teljesen korhadt szövet

Az akusztikus tomográfia jelentősége elsősorban abban áll, hogy a feltárt belső állapot ismeretében egy modellen alapuló és nagyon elnagyolt* statikai
vizsgálatra nyílik lehetőség, a valós geometriai alak, a dőlés és a belső állapot figyelembevételével.

*részletesen az akusztikus tomográf kézikönyvében és a számítások leírásában elérhető

Fúrásellenállás mérés

Használatát cégünk azokon a helyeken támogatja, ahol az akusztikus tomográf fizikailag nem használható, vagy jó ok van azt feltételezni, hogy a mérésének
eredményei pontatlanok/félrevezetők, de legalábbis megkérdőjelezhetők. Mint ahogy minden vizsgálati módszernek, ennek is vannak előnyei és hátrányai.
Hátrány például, hogy lyukat kell fúrni a fába, amely azonban mindössze 3 mm széles, de mélysége 50 mm (vagy akár több) is lehet. Egy vitális fa biztosan hamar gyógyítja a sérülést, de egy idős, rossz állapotú fánál akár végzetes következménye is lehet. Ennek ellenére, ha egy kivágandó, vagy erős visszavágásra ítélt fa a vizsgálat során ezen intézkedések egyikétől is megmenekül, akkor biztosan kijelenthető, hogy a fúrásellenállás mérése a kisebbik rossz.